Egyik fő tevékenységünk a szalakóta (Coracias garrulus),

egy ritka és védett madárfaj védelme. Programunk 2003-ban indult, amikor Vajdaságban mindössze 15–20 költőpár élt. 2024-ben 759 mesterséges odút ellenőriztünk, amelyek közül 509-et szalakóták foglaltak el. Ennek eredményeként 1 312 fiókát gyűrűztünk meg.

Az évek során több mint 5 000 mesterséges odút helyeztünk ki. Bár ezek közül néhány megsérült, eltűnt vagy más madárfajok foglalták el, ezek az erőfeszítések jelentősen hozzájárultak a vajdasági szalakótaállomány növekedéséhez és fennmaradásához.

Munkánk részeként további 200 mesterséges költőhelyet szeretnénk kihelyezni a faj védelme érdekében. Az európai szalakóta, más fajok és általában a biológiai sokféleség védelmének népszerűsítése érdekében szemináriumokat, előadásokat és konferenciákat szervezünk védett területek kezelői, állami intézmények képviselői és a nagyközönség számára.

A szalakóták eltűnése Szerbiából nemcsak a természet számára jelent veszteséget, hanem ökológiai, kulturális és társadalmi következményekkel is jár.

A szalakóták rendkívül érzékenyek a környezetükben bekövetkező változásokra. Eltűnésük nagyobb léptékű ökológiai problémákra, például a természetes élőhelyek leromlására utal, ami számos más fajra is hatással van.

Ez a madárfaj nemcsak különleges megjelenésével tűnik ki, hanem Szerbia természeti örökségének is fontos része. Eltűnése megfosztaná a jövő nemzedékeit attól a lehetőségtől, hogy megismerjék a helyi élővilág gazdagságát.

A mezőgazdasági tevékenység okozta élőhelyvesztés – például a legelők felszántása – komoly veszélyt jelent az európai szalakótára. A faj védelme egyúttal hozzájárul ugyanazon élőhelyen élő számos más faj megőrzéséhez is.

Az európai szalakóta vonzza a madármegfigyelőket és a természetfotósokat. Jelenléte növeli a természetvédelmi területek vonzerejét, eltűnése pedig csökkenti az ökoturizmus lehetőségeit.