A mocsári teknősök (Emys orbicularis) kutatása,
amelyek a Ludasi-tóban élnek, még 2011-ben kezdődött. A tó északi partja mentén, a látogatóközpont közelében található, mindössze 9 hektáros kutatási területen 2025-ig összesen 740 egyedet fogtak be. Minden befogott teknős egyedi, tartós jelölést kapott, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy újrafogás esetén felismerjék őket. Érdekes tény, hogy sok felnőtt nőstény, akiket már 2011-ben megjelöltek, immár 15 éve rendszeresen újra befogásra, megmérésre, majd visszaengedésre kerülnek élőhelyükre.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a mocsári teknősök rendkívül hosszú életűek (több mint 25 év), és a nőstények erősen ragaszkodnak egy szűk élőhelyrészhez, ahol táplálkoznak. Az általunk rendszeresen befogott nőstények jó egészségi állapotban vannak, ami arra utal, hogy élőhelyük megfelelő minőségű. Erről a populációról további információt itt talál.
A nőstény teknősök ezen a területen májusban vemhesek, és egy fészekaljban átlagosan hat tojást hordoznak. Júniusban elhagyják a Ludasi-tavat, és útnak indulnak a fészkelőhely felé, ahol lyukat ásnak a talajba és lerakják tojásaikat. Ez a hősies út magában foglalja a több méter széles, sűrű nádas övezeten való átkelést, kutyákkal, macskákkal és más ragadozókkal való találkozást, valamint forgalmas közutak keresztezését. A teknősöknek az utakon szükségük van a segítségedre – lassíts, állj meg, vagy akár szállj ki a járművedből, és vidd át az ijedt állatot az út túloldalára abba az irányba, amerre tartott. További segítséget is kapnak a fészkelési vándorlás során a JP Palić–Ludaš természetvédelmi területkezelőtől, aki időnként levágja a nád egy részét a szárazföldre kijutó nőstények számára, hogy energiát spóroljanak a fészekásásra és tojásrakásra.
A kutatást a Belgrádi Egyetem Biológiai Kara vezeti. A Zoológiai Intézet kutatói, valamint biológia és ökológia szakos hallgatók a nyári gyűrűzőtábor idején hagyományosan ellátogatnak ide, ahol két héten át számos önkéntessel együtt vizsgálják a Ludasi-tó páncélos lakóit.